Open menu

2024. ápr. 23.

ZEN

A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban milyen hasonló a kettő! Annyi tény, (...) hogy a találékony embernek mindig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus.

A zen meditáció, más néven zazen, egy mélyen gyökerező gyakorlat a Zen Buddhizmusban, amely a tudatosság és a belső békesség állapotának elérésére koncentrál. A zazen célja a gondolkodáson és az intellektuális értekezésen túlmutató, közvetlen tapasztalat megtapasztalása. A gyakorlók ülő pozícióban maradnak, gyakran a lotusz- vagy féllotusz pozícióban, és a gerincüket egyenesen tartják, hogy elősegítsék az életenergia (qi vagy ki) szabad áramlását.A zen meditáció alatt a gyakorlók a légzésre koncentrálva csökkentik a mentális aktivitást, és próbálják elérni az "üres elmét", ami nem azonos a gondolatok teljes hiányával, hanem egy olyan állapottal, ahol az elmét nem zavarják meg a szétszórt gondolatok, és így képes a valóságot tisztán megélni. A zazen nem szól semmiről; nincsenek célok vagy elvárások, csupán a jelen pillanat teljes és őszinte megélése.A zen meditációban gyakran hangsúlyozzák a "csak ülés" (shikantaza) gyakorlatát, ami a meditáció olyan formája, ahol az egyén egyszerűen csak ül, nem végez semmiféle konkrét meditációs technikát, például a légzés vagy a mantrák figyelését. Ennek a gyakorlatnak a lényege, hogy lehetővé teszi a gyakorló számára, hogy teljesen a jelenben éljen, szembenézve önmagával és az univerzummal minden formájában.Összefoglalva, a zen meditáció egy minimalista, mégis mélyen transzformáló gyakorlat, amely segít az egyénnek összekapcsolódni a belső csendjével, és elősegíti a tudatos jelenlét állapotának megélését.



2024. ápr. 23.

ZEN

A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban milyen hasonló a kettő! Annyi tény, (...) hogy a találékony embernek mindig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus.

A zen meditáció, más néven zazen, egy mélyen gyökerező gyakorlat a Zen Buddhizmusban, amely a tudatosság és a belső békesség állapotának elérésére koncentrál. A zazen célja a gondolkodáson és az intellektuális értekezésen túlmutató, közvetlen tapasztalat megtapasztalása. A gyakorlók ülő pozícióban maradnak, gyakran a lotusz- vagy féllotusz pozícióban, és a gerincüket egyenesen tartják, hogy elősegítsék az életenergia (qi vagy ki) szabad áramlását.A zen meditáció alatt a gyakorlók a légzésre koncentrálva csökkentik a mentális aktivitást, és próbálják elérni az "üres elmét", ami nem azonos a gondolatok teljes hiányával, hanem egy olyan állapottal, ahol az elmét nem zavarják meg a szétszórt gondolatok, és így képes a valóságot tisztán megélni. A zazen nem szól semmiről; nincsenek célok vagy elvárások, csupán a jelen pillanat teljes és őszinte megélése.A zen meditációban gyakran hangsúlyozzák a "csak ülés" (shikantaza) gyakorlatát, ami a meditáció olyan formája, ahol az egyén egyszerűen csak ül, nem végez semmiféle konkrét meditációs technikát, például a légzés vagy a mantrák figyelését. Ennek a gyakorlatnak a lényege, hogy lehetővé teszi a gyakorló számára, hogy teljesen a jelenben éljen, szembenézve önmagával és az univerzummal minden formájában.Összefoglalva, a zen meditáció egy minimalista, mégis mélyen transzformáló gyakorlat, amely segít az egyénnek összekapcsolódni a belső csendjével, és elősegíti a tudatos jelenlét állapotának megélését.



2024. ápr. 23.

ZEN

A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban milyen hasonló a kettő! Annyi tény, (...) hogy a találékony embernek mindig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus.

A zen meditáció, más néven zazen, egy mélyen gyökerező gyakorlat a Zen Buddhizmusban, amely a tudatosság és a belső békesség állapotának elérésére koncentrál. A zazen célja a gondolkodáson és az intellektuális értekezésen túlmutató, közvetlen tapasztalat megtapasztalása. A gyakorlók ülő pozícióban maradnak, gyakran a lotusz- vagy féllotusz pozícióban, és a gerincüket egyenesen tartják, hogy elősegítsék az életenergia (qi vagy ki) szabad áramlását.A zen meditáció alatt a gyakorlók a légzésre koncentrálva csökkentik a mentális aktivitást, és próbálják elérni az "üres elmét", ami nem azonos a gondolatok teljes hiányával, hanem egy olyan állapottal, ahol az elmét nem zavarják meg a szétszórt gondolatok, és így képes a valóságot tisztán megélni. A zazen nem szól semmiről; nincsenek célok vagy elvárások, csupán a jelen pillanat teljes és őszinte megélése.A zen meditációban gyakran hangsúlyozzák a "csak ülés" (shikantaza) gyakorlatát, ami a meditáció olyan formája, ahol az egyén egyszerűen csak ül, nem végez semmiféle konkrét meditációs technikát, például a légzés vagy a mantrák figyelését. Ennek a gyakorlatnak a lényege, hogy lehetővé teszi a gyakorló számára, hogy teljesen a jelenben éljen, szembenézve önmagával és az univerzummal minden formájában.Összefoglalva, a zen meditáció egy minimalista, mégis mélyen transzformáló gyakorlat, amely segít az egyénnek összekapcsolódni a belső csendjével, és elősegíti a tudatos jelenlét állapotának megélését.